Endocenter - A fogfájás szakértője

Nem tudom, hogy kivel történt már meg, de akivel igen, biztosan nem fogja elfelejteni azt, ha letörik a foga. Főleg akkor nem, ha frontban lévő fogról van szó – ez történt egy nagyon kedves barátnőmmel is. Az eset már régebben történt, de rémálmainkban se jöjjön elő: a két első metszőfog közül az egyik már egy ideje tömve volt - és egy kicsit keményebb karácsonyi süteménynek megadta magát. Mondanom sem kell, hogy mennyire volt ez éles helyzet – ráadásul ugye karácsonykor. Na de mikor törhet még le a fogunk? Nemcsak egy rossz ráharapás következménye lehet azonban a fent leírt eset, elég gyakran balesetek következtében törik le egy fog . Az is előfordulhat, hogy sportolás közben sérül és törik le valakinek a foga. Nagyon lényeges megemlíteni, hogy nagyban függhet a fog sérülésének a mértéke attól, hogy mennyire volt egészséges vagy éppen szuvas az adott fog. Értelemszerűen ugyanis egy már szuvasodó fog sokkal kevésbé ellenálló, mint egy teljesen ép. Persze egy kifejezetten erős behatás –

Annyi mindenre lehet érzékeny a fogunk! Ez persze amúgy se jó hír, ráadásul a különböző érzékenységek egymástól merőben eltérő problémákat jeleznek. Az édesre érzékeny fog például általában szuvasodást jelez. Ebben az esetben tehát mindenképpen kezelni kell a fogat. Előfordulhat az is, hogy egy páciens arra panaszkodik, hogy a gyökérkezelt foga érzékeny az édesre. Vajon ez lehetséges? Biztosan állíthatjuk, hogy egy jól gyökérkezelt fog nem lehet édesre érzékeny – a mellette lévő fog azonban igen. Ha a gyökérkezelt fogunk egyik gyökércsatornája nincs mondjuk felderítve és kezelve, vagy adott esetben nem lett jól kezelve, akkor sajnos előfordulhat az érzékenység. Általában gyökérkezelt fog nem ad választ idegi ingerre, mert nincs benne ideg( hideg-meleg-édes-savanyú…) inkább lüktet vagy ráharapásra fáj hiszen ilyenkor a gyökérhártya azaz a csont fáj.  De nézzük meg ezt a témát közelebbről! A gyökérkezelt fog érzékenysége – létezik ez? Alapvetően az igazság az, hogy – amint már említettü

Biztosan sokunknak ismerős a szituáció: egy ismerősünk nagy lelkesedéssel mesél nekünk valamit, közelebb hajol hozzánk, ahogy gesztikulál – mi pedig legszívesebben elfutnánk, de legalábbis elfordítanánk a fejünket. Ha tehetnénk, ugye.  Mert mi is történt itt? Annyi, hogy megcsap minket egy ember kellemetlen lehelete, vagy közismertebb nevén, szájszaga (igen, ez valóban még rosszabbul hangzik). A helyzet drámaibb nemigen lehetne, hiszen több, mint közismert, hogy ebben a helyzetben a lehető legkevesebben mernek bármit is mondani, vagy tenni.  Pedig nem biztos, hogy rosszat teszünk azzal, ha ilyenkor szólunk - sőt, inkább segítünk, és nem is keveset. A kellemetlen lehelet okai ugyanis sokfélék lehetnek – és fontos rájuk odafigyelni. Mik is lehetnek pontosan a leginkább jellemző okai a rossz lehelet kialakulásának? 4+1 olyan okot fontos megjegyezni, melyek ilyenkor szerepet játszhatnak: 1. A szájban lévő baktériumok kifejezetten aktív életet élnek, a fogainkon, nyelvünkön is ott vannak, é

Kicsit talán félelmetesnek tűnhet, de a gyerekfogászat egyik leginkább elterjedt és meglehetősen fontos preventív szerepet betöltő módszere a barázdazárás. Lássuk csak, mik azok az alapvető dolgok, amiket tudnunk kell erről a módszerről. Pontosan mit is jelent az, hogy barázdazárás? Ez a módszer a gyerekkori fogszuvasodás megakadályozására szolgál. Nem meglepő módon a barázdazárás technikáját jellemzően a mélyen barázdált fogaknál alkalmazzák, így a kisőrlő és nagyőrlő fogaknál. Azért ezek a fogak lesznek a fő célpontjai ennek a módszernek, mert ezeknél jellemző a mély barázdáltság. Így pedig az a veszély áll fenn, hogy a barázdákban ott maradnak a baktériumok – hiszen azok tisztítása nagyon nehéz precízen, szinte csaknem lehetetlen. Ennek oka egészen prózai: az esetek többségében jóval keskenyebbek is lehetnek, mint egy fogkefe sörtéje. Így aztán fennáll a fogszuvasodás veszélye – és mi lehetne kellemetlenebb gyerekkorban, mint a szuvasodó fog? Milyen fogaknál alkalmazható és milyen é