Amiről inkább nem beszélnénk, de muszáj – a kellemetlen lehelet és okai

Biztosan sokunknak ismerős a szituáció: egy ismerősünk nagy lelkesedéssel mesél nekünk valamit, közelebb hajol hozzánk, ahogy gesztikulál – mi pedig legszívesebben elfutnánk, de legalábbis elfordítanánk a fejünket. Ha tehetnénk, ugye. 

Mert mi is történt itt?

Annyi, hogy megcsap minket egy ember kellemetlen lehelete, vagy közismertebb nevén, szájszaga (igen, ez valóban még rosszabbul hangzik). A helyzet drámaibb nemigen lehetne, hiszen több, mint közismert, hogy ebben a helyzetben a lehető legkevesebben mernek bármit is mondani, vagy tenni. 

Pedig nem biztos, hogy rosszat teszünk azzal, ha ilyenkor szólunk - sőt, inkább segítünk, és nem is keveset. A kellemetlen lehelet okai ugyanis sokfélék lehetnek – és fontos rájuk odafigyelni.



Mik is lehetnek pontosan a leginkább jellemző okai a rossz lehelet kialakulásának?

4+1 olyan okot fontos megjegyezni, melyek ilyenkor szerepet játszhatnak:

1. A szájban lévő baktériumok kifejezetten aktív életet élnek, a fogainkon, nyelvünkön is ott vannak, és szaporodnak. A kellemetlen leheletért nagyon is felelősek lehetnek, ha sok van belőlük. A lepedékben található baktériumok amikor táplálékot kapnak (szénhidrátot) -kén tartalmú melléktermék képződik.  Ennek olyan szaga van pont, mint a záptojásnak vagy egy-két magyarországi kénes gyógyfürdőnek. Tehát a rossz lehelet leggyakoribb oka a lepedék. 

2. Egy kiváló halas étel, vagy éppen a kedvenc fokhagymás fogásunk is bőven felelőssé tehető azért, ha utána nagyon rossz a leheletünk. Egyes ételek után bizony nemcsak, hogy nem árt, de szinte kötelezően ajánlott arra is gondolnunk, hogy felfrissítsük a leheletünket.

3. A gyomorbántalmak is elég gyakran okoznak rossz szájszagot, hiszen a gyomorból felszálló gázok ilyenkor megsokszorozódnak, és a szánkon keresztül távoznak. Az is előfordulhat, hogy egy másik étrendre való átállás okoz meglehetősen kellemetlen gyomortüneteket – amely így leheletünkre is hat. Ez a fajta kellemetlen lehelet meglehetősen ritka.

4. De nemcsak a gyomor betegsége, vagy megváltozott étkezési szokások hatnak a szánk állapotára. Sokféle betegség van ugyanis, mely így „jelez” nekünk. Az egyik legismertebb ezek közül a cukorbetegség, mely kifejezetten erős, úgynevezett ketonos leheletet okoz. Sok esetben erről ismerik fel magát a betegséget, annak meglétét is. De nemcsak a cukorbetegség: a máj-vagy veseelégtelenség, de akár fertőzés jelenlétét is mutathatja a kellemetlen lehelet.

5. Na és persze a dohányzás – egyéb káros hatásai mellett a rossz szájszag is eredeztethető ebben a rossz szokásban. Legyen az cigaretta, szivar, vagy éppen pipa, teljesen mindegy. A száj higiéniájának egyik sem használ.

Mit tehetünk a kellemetlen lehelet ellen?

Első tipp: igyunk sok vizet! Lehet, hogy meglepő ötlet, de a folyadékhiány szájszárazságot okozhat – ami pedig a kellemetlen lehelet oka lehet. Nem utolsó sorban a hidratálás maga is nagyon fontos. Szájszárazságot egyébként akár gyógyszerek is okozhatnak, (antidepresszánsok) szóval érdemes erre odafigyelni!

Második tipp: lépjen elő a fogmosási rutin állandó szereplőjévé - ha még nem volt az - a fogselyem és a kiskefe is! Mind a kettő segíthet abban, hogy elkerüljük a rossz szájszagot. Nem is beszélve arról, hogy a száj higiéniája szempontjából mennyire fontosak.

Harmadik tipp: és ha már a fogmosásnál tartunk, a napi kétszeri fogmosás minimum, és nagyon fontos a száj egészsége szempontjából. Tartsuk be ezt, minden nap! Ne csak a fogainkat mossuk ilyenkor, de gondoskodjunk nyelvünk tisztításáról is!

És végül az egyik legfontosabb tippünk: a rendszeres fogászati ellenőrzés. Ez a mi vesszőparipánk, és ez nem véletlen. Az ugyanis, hogy a szánk és fogaink állapotának ellenőrzése sokféle és kellemetlen további következménytől óvhat meg minket, rendkívül lényeges. Ne sajnáljuk erre az időt! A jó professzionális szájhigiéniai kezelésbe beletartozik az is, hogy megtanítjuk hogyan tudjuk fogmosással a plakk kontrollt, azaz a lepedék eltávolítását mesterfokon hatékonyan otthon is menedzselni. 

Mikor voltál utoljára fogászati ellenőrzésen? Várunk Téged, látogass el hozzánk! 

Foglalj időpontot!


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gyökérkezelés a XXI. században? A neve: mikroszkópos gyökérkezelés

3D CBCT – és a biztonságos fogászat

Digitalizáció a fogorvoslásban - beszélgetés dr. Jeney Judit fogorvossal a mikroszkópos gyökérkezelés jeles képviselőjével