Digitalizáció a fogorvoslásban - beszélgetés dr. Jeney Judit fogorvossal a mikroszkópos gyökérkezelés jeles képviselőjével

beszélgetés dr. Jeney Judit fogszakorvossal a mikroszkópos gyökérkezelés hazai jeles képviselőjével, a Jeney Akadémia alapítójával


A Kossuth rádió 2021. április 6-án elhangzott beszélgetésének részletét olvashatják. Nagy öröm, hogy a riportban dr. Jeney Judit fogszakorvos az Endocenter alapítója és a magyarországi mikroszkópos gyökérkezelés meghonosítójával is beszélget Hegyesi Gabriella: 

 

Karácsony környékén elkezdett fájni a fogam és az egyik orvos azt mondta nekem, hogy itt olyan technikai felszereltség van, amivel a legtökéletesebben lehet ezt az egyenlőre még nem gyökérkezelt fogat gyökérkezelni.

Úgy éreztem magam, mintha Svájcban lennék, mert annyira szuper, hiper itt minden. 

"Mikroszkópos gyökérkezelés, intraorális szájscannel, 3D nyomtatóval készült implantációs sablon. A fogászat területén is egyre inkább teret nyer a digitális technológia. Szó szerint új dimenziók nyílnak a fogorvosok és pácienseik előtt, hiszen sokszorosára nagyított térbeli képet láthatnak a monitoron a beteg fogról ez pedig jelentősen javítja a kezelések pontosságát ezáltal pedig a hatékonyságát is. 

Köszöntöm Önöket, Hegyesi Gabriella vagyok. 

Egyes eszközöket, már jó pár éve használnak a gyakorlatban, míg más technikák csak mostanában kezdenek felbukkanni a rendelőkben. 

Dr. Hermann Péter a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese, a Fogpótlástani Klinika vezetője avat be minket abba, hogy mit is jelent pontosan a digitalizáció a fogászatban. 

dr.HP: Ezt azért nem úgy kell elképzelni, hogy van egy másik technológia amit másra használunk, nem, hanem a meglévő technológiát váltja ki, vagy válthatja ki egy digitális. Mondok egy példát amit talán mindenki könnyen meg tud érteni: a lenyomatvétel. Azt mindenki tudja, hogy egy lenyomat kanalat szájba helyeznek, bepróbálnak, megtöltenek lenyomat anyaggal és leveszik ezt a lenyomatot. A digitális lenyomat párja ennek az pedig úgy néz ki, hogy scannelt helyezünk be a beteg szájába és ezzel a scannerrel tudjuk letapogatni a szájképleteket, ebből azonnal egy file keletkezik és a file felhasználásával fog tudni a fogtechnikus tovább dolgozni és tudja elkészíteni a fogpótlást. 

A másik lehetőség, még egy példát mondok a fogszín meghatározása, amikor spektrofotométerrel tapogatjuk le a fog felszínét – de zárójelbe teszem itt egyébként a manuális, hagyományos fogszín kulccsal történő fogszín meghatározással párhuzamosan szoktuk ezt használni.

HG:A mintavétel, illetve ez a fogszín meghatározás pontosabb, mint a hagyományos manuális módon ezzel a digitális technikával?

dr.HP:Nem lesz pontosabb, körülbelül ugyanolyan pontos lesz, mint a hagyományos, ami a nagy különbség, hogy sokkal kevésbé technológia érzékeny, mert azért a hagyományos lenyomatvételnél, ahol egy anyagot összekeverünk és mennyi katalizátort tettünk bele, hogy keverjük, mint keverjük, mennyire nyomjuk föl az anyagot, tehát ott nagyon sok mindenen múlik, a másik nagy előnye pedig az, hogy sokkal több dologra lehet utána ezt a file-t felhasználni.

Hozzáteszem, hogy most már vannak a világban, vannak Magyarországon is olyan rendelők, akik kifejezetten ráálltak ilyen digitális technológiára és mind a fogtechnikai része, mind az orvosi része digitális úton készül el. 

Nagyon fontos, hogy azért azt mindenki értse, hogy ha ő elkezdi keresni az ilyen rendelőket, vagy esetleg felkeresi azt a fogorvosát akivel eddig volt kapcsolatban és akiben eddig megbízott, nehogy elforduljon és bizalmatlanná váljon, mert ő ugyan olyan korrekt és jó fogpótlást fog elkészíteni neki, mint eddig elkészített és mint ami digitális úton készülne el, de azt látni kell, hogy a világ megy ebbe az irányba, a digitális világba és nyilván nekünk haladnunk kell ezzel az irányzattal. 

HG:A képet árnyalja, hogy jelenleg még igen költséges a digitális felszerelés beszerzése. Azonban, ha a fogorvosoknak lehetőségük nyílik erre, jelentősen megkönnyítik a munkájukat ezek az eszközök. Vegyük például az imént említett fogpótlás esetét. Hogyan folytatódik a munka a digitális levétel után analóg illetve digitális módon? 

dr. HP.:A lenyomatot elküldjük a laborba, a labor kiönti és egy gipsz minta keletkezik belőle s a gipsz mintára viaszból elkészítette és most is elkészíti a fogtechnikus annak a fogpótlásnak a viasz mintázatát, azt beágyazzák és megöntik, a viaszból lesz egy fém és a fémet kerámiával leplezik. Na most nézzük azt, mi történik digitális úton. Levettük a lenyomatot, készül belőle egy digitális file és minden ami ezután történik azt egy számítógép monitoron egy billentyűzet és egy egér segítségével fog megtervezni a fogtechnikus, hogy milyen formája legyen hogy nézzen ki ez a fogpótlás, majd pedig ezt elküldi egy gépre, egy marógépre, ami mint egy normál CNC maró kimarja azt a fogpótlást abból az anyagból, ha fém, akkor fémből, ha cirkon akkor cirkonból, ha kerámia akkor kerámiából. Ha ez megtörtént, akkor lehet már normál manuális, hagyományos úton a kerámiáját rávinni, ahogy azt a hagyományos úton is eddig is rávittük, de ma már van olyan technológia is, ahol egyben, abból a tömbből nem csak a vázat, hanem az egész fog formát, végleges fogpótlást már kimarják és azt kidoltozás után tudjuk rögzíteni a beteg szájában. 

HG: Gyakori fogászati eljárás a gyökérkezelés, mely sokszor fájdalmas, elhúzódó folyamat és általában nem is jelent hosszútávú megoldást. Azonban az úgynevezett mikroszkópos technika javíthat a gyökérkezelt fog túlélési esélyein. Dr. Jeney Judit fogorvos rendelőjében vagyunk, ahol rengeteg monitor van. Van egy hatalmas TV méretű monitor és vannak kisebbek meg rengeteg eszköz. Miért van szükség ilyen sok monitorra, milyen eszközhöz csatlakoznak ezek? 

dr. JJ. Igen, amikor bejön hozzám egy páciens, mindig azt mondja, hogy olyan mintha MediaMarktba jött volna, egyrészt azért, mert 6 kezes kezelést csinálok, ami azt jelenti, hogy a jobb kezembe is beadja a műszereket az az asszisztens meg a bal oldalon ülő asszisztens is és nekik, hogy pontosan, precízen tudjanak asszisztálni, látniuk kell, amit én látok, tehát a jobb kezemnél ülő látja a szemben levő monitort, ami a pulton van, aki a baloldalon van a mögöttem levő monitort látja, nekem van kitéve egy röntgen meg egy CT néző monitor, úgyhogy tényleg elég digitális itt minden, mert a mikroszkópnak a fényképező gépe egy Full HD-s képet mutat nekik.  


HG: Miért van szükség mikroszkópra? Milyen fogászati problémák esetén a leghasznosabb vagy mikor szükséges ezt használni? 

dr.JJ.: Régen a gyökérkezelés az egy vak gyökérkezelésnek számított, ott vaktában, amit tanultunk anatómiából, hogy hány csatorna van egy fogban és próbáltuk reszelgetni, most a mikroszkóppal egy 20-30x-os nagyítással annyira fel tudom nagyítani a gyökér csúcsot is, hogy látom ott egy seb van, hogy visszavérzik vagy van-e oldal csatorna, elágazódás, vagy olyan járulékos csatorna, amire csak a nagyítás lehetőségével derül fény. Hogy ha ez nem lenne, kudarcba fulladna a gyökérkezelés.  

HG: A megelőző vagy feltáró vizsgálat szintén hasonló eszközökkel történik? 

dr. JJ: Az első lépés, amikor megvizsgálom a beteget akkor egy lupéval szoktam ami egy 2.5-es vagy 3-as nagyítás, ezzel már elég részlet gazdag, hogy egy szuvasodást vagy egy elálló szélű tömést lássak, de vannak olyan kritikus területek, amikor – én már hozzászoktam ehhez a precizitáshoz – én fölé húzom a mikroszkópot és megnézem nagy nagyításban is. Nem utolsó sorban nagyon jó demonstratív, mert fotókat tudok készíteni és a betegeknek megmutatom a lepedéket vagy a lyukat vagy a szélek zárását, ami nem stimmel a tömésen, szinte állandóan hozzányúlok a mikroszkóphoz, már a feltárásnál is. 

HG.: Mennyire nehéz átállni, vagy mennyire nehéz volt megtanulni ezt a technikát, hiszen nem közvetlenül a fogat szabad szemmel nézi, hanem a monitorokon keresztül, igaz, hogy sokszoros nagyításban, de áttételes módon. 

dr.JJ.: Igen, az asszisztensek nézik a monitoron, én a tükörből dolgozom, belenézek úgy, mint a klasszikus, amikor szövettanon tanultuk az egyetemen a metszeteket. Az első páciensem egy barátom volt, aki azt mondta. – mert ugye előre kell nézni és lent dolgozom a szájában -, hogy adjak szemüveget a betegnek, mert kiszúrom a szemét. Egy olyan másfél óra múlva már beletaláltam a szájába, meg a fogát is megtaláltam és elég gyors a tanulási szakasz és azt látom, minél fiatalabb valaki, annál könnyebben átáll az agya, hogy előre néz, de lent csinál valamit, úgyhogy egy fél év kell, mire már úgy rutinosabban használja az ember, de nagyon sokat kell gyakorolni, meg kell egy nagy szeretet ennek a használatához. 


HG: Most lássuk, hogy hogy érzi magát egy páciens a fogorvosi székben egy mikroszkópos gyökérkezelés alatt. 

Páciens: A gyökérkezelés két alkalommal történik és alkalmanként nagyjából 2 órával kell számolni. Egyszerre 4-en vagy 3-an foglalkoznak velem, tehát ez egy nagyon komoly munkaigényes folyamat. 

HG: Kap valamiféle érzéstelenítést, tehát szükség van arra, hogy ne érezze azt, amit a két óra hossza alatt 4-en foglalkoznak a fogával? 

P.: Igen, megkapom és olyan érzéstelenítést kapok, hogy – nem értek hozzá, de úgy vettem észre – több lépcsőben történik az érzéstelenítés. Először egy zselével kenik be a fogínyemet, ami elkezdi a zsibbasztást és utána fokozatosan jönnek az érzéstelenítő injekciók. Tehát így kevesebb mint egy szúnyogcsípés az egész. 

HG.: Mikor már nem érez semmit, akkor kezdődik a kezelés. Mi az Ön feladata ebben? 

P.: Nekem semmi

HG.: Gondolom nyitva kell tartani két órán keresztül a száját. 

P.: Igen, de itt kapok egy kis fog pecket – lehet, hogy rossz szót használok – amit még sehol máshol nem tapasztaltam és találkoztam vele, és ez a pecek magától tartja az én állkapcsomat nyitva, tehát semmilyen fáradtsággal nem jár számomra ez a két órás nyitva tartás. 

HG.: Tehát nem is görcsöl be itt az állánál?

P.: Egy másodpercig sem. Értek korábban olyan benyomások fogorvosi kezelések során, hogy kezdtem elveszíteni a bizalmat a fogorvos társadalomban, de olyan a benyomásom erről a műszaki felszereltségről, mintha Svájcban lennék. Van egy hatalmas képernyő, ahova ki van vetítve mikroszkóp által vetített kép a fogamról és ha akarok, ki tudok nézni jobbra és én is meg tudom nézni ezt a képernyőt de én el szoktam lazulni a székben és volt olyan, hogy már majdnem álomba szenderültem kezelés közben. 

HG.: Hogy a páciens komfort érzete mellett mennyiben jelent előrelépést ez a technika, magának a gyökérkezelés hatékonyságában arról ismét dr. Jeney Judit beszél. 

dr. JJ.: Régen volt, hogy fél évig gyökérkezeltünk egy fogat. Volt régen a nyitva kezelés, hogy jöjjön vissza, szívogassa, öblögettünk és fél évig ott szenvedtünk, igaz, hogy 10-15 perces volt egy gyökér kezelés. Azután jött a kalcium hidroxidos lezárás, hogy lezárjuk a fogat, az is egy másfél óra alatt egy molárist meg tudtunk csinálni, de most a precizitás miatt valóban hosszú, de csak 2x kell jönni és van olyan is, hogy single vizit, amikor lelátok az aljára és látom, hogy nem vérzik vissza, nem váladékozik, tehát abszolút a fognak sikerült a mechanikai és kémiai fertőtlenítése akkor nem rizikó ha az, ha, megcsinálom a gyökérkezelést hamarabb, úgyhogy összességében ez egy sokkal kevesebb időbe telik egy átlag gyökérkezeléshez képest, csak maga az ülés hosszú az az 1 vagy 2 alkalom. 

HG.: Most itt a monitoron nézzük a felvételeket a fogakról.

dr. JJ. Például ez is azt mutatja, hogy van olyan, hogy ovális a csatorna és a kör keresztmetszet, amivel a tűkkel dolgoztunk az egy csomó olyan területe hagy, ami nem tisztítottunk ki azelőtt és van egy olyan ami – gyengébb idegzetűek nem nézhetik – így tud kinézni egy régen gyökérkezelt fog egy ilyen barnás sárgás trutyi.

HG.: Ez a baktériumos szennyeződés? 

dr.JJ.: Ez a fertőzött gyökértömés ez így néz ki.

HG.: Tehát maga a tömés összekeveredett az ott megtelepedő baktériumokkal? 

dr. JJ.: Így van és másfél órás munka után ugyanez a fog ilyen szép tisztán néz ki. 

HG.: Tökéletesen szép sima a felszíne. 

dr. JJ.: Igen szép fehér, és már készülhet is a gyökértömés. A gyökértömés technikája is egyébként teljesen más mint a klasszikus, mert megmelegítem a gyökértömő anyagot és azáltal, hogy plasztikussá teszem és így tömörítem bele a fogba ezek az oldal csatornák vagy területek, amik klasszikus módszerrel nem feltölthető, a baktériumoknak nem ad szaporodási területet, tehát úgy elzárom a baciktól, hogy ott ne is tudjanak tovább fertőzést okozni. 

HG.: Gondolom nem véletlen, hogy éppen a gyökérkezelés fogászati problémájára jöttek létre ezek az új berendezések. Ez a leggyakoribb fogászati probléma? Addig halogatjuk a fogorvoshoz járást, amig a szuvas fogból egyszer csak megsérült gyökerű fog lesz?

dr.JJ.: A fog egy nagyon picike kis 2 cm nagyságú szervünk és mivel a csatorna rendszer még kisebb, tehát ezért a mikroszkóp is először az endodonciában, a gyökérkezelésben nyert utat magának, de vannak olyan rendelők Amerikában, akik a tisztítást, a fogkő leszedést is mikroszkóp alatt csinálják egyébként. Véleményem szerint ez a jövő, az úgynevezett microdentistry, hogy minél több foganyagot tartsunk meg, akár a gyökérkezeléssel, akár a csiszoláskor, hogy minél később veszítsük el a fogakat, mert az implantátumok  - nagyon nagyon jók vannak már – de én azt szoktam mondani, hogy a saját fogat védi az immunrendszerünk, míg az implantátumot sajnos csak a fogorvos tudja védeni és ott nincs B terv, úgyhogy minél tovább tudok tartani egy gyökérkezeléssel egy fogat, annál hosszabb ideig ki tudom tolni azt, hogy ne kerüljön implantátum a páciensnek, illetve ott is annyira gyorsan fejlődik ez a tudományág, hogy szerintem 5 év múlva sokkal jobb implantátumok lesznek mint most, tehát én minden betegemnek azt mondom, hogy inkább adjunk esélyt a fognak ezzel az új technológiával, mert a szájában egészségesebb egy saját fog, mint egy implantátum. 

HG.: Mi a jövő? Elképzelhető, hogy meg is lehet gyógyítani ezeket a sérült fog gyökereket? 

dr.JJ.: Most az endodonciában olyan speciális bioaktív anyagokat fedeznek fel, ami az őssejteket arra készteti hogy új szövetek nőjenek bele a fogba, ez már egész jól működik traumás eseteknél, tehát mikor valaki megüti a fogát és nem egy elhalt, baktériumokkal fertőzött fogról van szó és gyönyörűen regenerálódik, nekem is vannak ilyen eseteim, hogy még élő szövetet vissza lehet hozni az életbe, de  a terv az az, hogy ne kelljen gyökérkezelni, hanem visszanőjenek ezekből az őssejtekből a saját szöveteink, illetve van még egy nagyon érdekes dolog, hogy csinálnak olyanokat, hogy átültetik az egyik fogat a másik helyére – replantálnak – ez akkor lenne jó, ha tudnánk az őssejtekből, hogy melyik fogcsírából milyen típusú fog nő, mert most még csak ott tartanak, hogy elő tudnak állítani őssejtből fogat és mondjuk beültetnék a 3-as helyére, de sajnos nem tudják, lehet, hogy egy bölcsesség fog nő ki a helyére, úgyhogy még vannak vizsgálatok, amiket még kutatniuk kell, de hihetetlen itt is hogy milyen irányba haladunk. "

Előzze meg a fájdalmat, ellenőriztesse fogait, kérjen időpontot!


A teljes riportot itt hallgathatja vissza!


 


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gyökérkezelés a XXI. században? A neve: mikroszkópos gyökérkezelés

3D CBCT – és a biztonságos fogászat