Fogtömés – fájdalom nélkül?

 

Igen, tényleg lehetséges!



A fogászati kezelések sosem tartoztak a könnyen vállalt orvosi beavatkozások közé. Ennek oka például abban mindenképpen keresendő, hogy sajnos sokunknak vannak és voltak rossz tapasztalatai ezekről a beavatkozásokról. Különösen igaz ez a fogtömésre, amelyre nem is nagyon szeretünk visszagondolni különösen, ha mondjuk a gyerekkori iskolafogászatra gondolunk.

De mi is kell ahhoz, hogy egy fogtömés valóban fájdalommentes legyen?

Először is nem más, mint kiváló technológia, de szükséges hozzá a jó szakember és kivételesen elsőrangú minőségű alapanyagok. Mindezeket nem lehet elégszer ismételni, főleg, ha arról beszélünk, hányféle előítéletet hordozunk magunkban, ha egy fogászati kezelésről különösen, ha fogtömésről van szó. Egy kifejezetten jó szakembernek számító fogorvos meggyőződésünk szerint ugyanis nem fogadhatja el, hogy fájdalomnak lennie „kell”. Neki az kell, hogy legyen az érdeke, hogy a páciens a lehető legkevesebb kellemetlenséggel a legjobb kezelést kapja meg.

Előkészületek – profin, gyorsan és fájdalommentesen

Az érzéstelenítés sem kell már, hogy fájdalmas legyen egy fogtömés előtt. Ezt a fájdalmat például nagyon jól ki lehet védeni az ínyt elzsibbasztó, finom, gyümölcs ízű zselével. A rendkívül vékony tűvel rendelkező fecskendőből beadott zsibbasztó így észrevétlenül kerül szinte a fogínyünkbe – és innentől már biztosan nem fogunk semmit sem érezni. A ma használt érzéstelenítők ugyanis rendkívül jól működnek és megbízhatók. Akár többszörös hatékonysággal is bírhatnak a régebbi társaikhoz képest.

Fogtömés – mik a lépések?

Amire egyből asszociálunk az mindenképpen az, hogy fúrnak és tömnek a fogorvosok. A fogtömés azonban koránt sem ebből a két lépésből áll mindössze. Először is el kell távolítani a szuvas részeket. Ez pár percig tart csak, és sajnos meglehetősen kellemetlen szagokkal járhat ha nagyon szuvas a fog.

Ezután következik egy fertőtlenítés, majd egy ragasztóréteg felhelyezése. Ezt speciális kompozit követi, mely lezárja a dentint, és szigetel, valamint a fogtömés alapját fogja jelenteni. Mindez után az  üreg approximális  ( OLDALSÓ) falának a felépítése a soros, melyet a dentin tömőanyag elhelyezése követ.

Maga a fogtömés lesz aztán a következő lépés lényegében, melyet rétegekből építenek fel, és minden réteget külön-külön szükséges fotopolimerizálni. Ha mindezek után vagyunk, akkor már csak az van hátra, hogy a fogorvos polírozza a fogat, amely így elnyeri végső alakját és magasságát. Fontos, hogy ilyenkor még jelezhetünk, és jeleznünk is kell a fogorvosnak, ha egy fog magas, kényelmetlen, vagy esetleg éles rész maradt rajta. Jelezni muszáj, mert egy magasan maradt fogtömés például később nemcsak kényelmetlen lehet, de komoly fájdalmat is tud okozni, amely gyökérkezelést vonhat maga után! 

Tömőanyagok – avagy a technológia a XXI. századi fogtömésekben

Kezdetben vala az amalgám – kezdhetnénk akár így is a mondanivalót - de persze azóta már lefolyt sok víz a Dunán. A jól megszokott, azóta sok szempontból kritizált amalgám töméseket ugyanis már inkább más anyagok helyettesítik a fogászatokon. Ezek nem mások, mint az úgynevezett kompozit tömőanyagok amelyek fogszínű, esztétikus fogtöméseket jelentenek. Természetesen kompozitból is van olcsóbb és drágább fajta. A mi klinikánkon nagyon odafigyelünk arra, hogy minőségi kompozitokkal dolgozzunk. Ez nemcsak az esztétikum miatt fontos, de a technológia miatt is – a kompozit ugyanis megköt a kék fény hatására, de ilyenkor zsugorodik is, amely a fogban okozhat feszültséget, ha túl nagy maga a tömés. Ezért fontos olyan tömőanyagot használni, amely kiváló minőségű – így az utófájdalom lehetősége nem áll fenn várhatóan, és az is nagyon fontos, hogy a kezelés tartósabb lesz, ráadásul még gyorsabb is.

Mert azt szeretnénk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legjobb megoldást kapjuk. A fogorvosi székben akkor is, ha fogtömésről van szó – és persze utófájdalom nélkül.
Mindez ma már lehetséges – például nálunk.



 



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kínzó kérdés a fogászati kezelés után: a fájdalom - 2. rész Mi fájhat gyökérkezelés után?

Gyökértömött fog – miért kell néha megismételni a gyökérkezelést

Digitalizáció a fogorvoslásban - beszélgetés dr. Jeney Judit fogorvossal a mikroszkópos gyökérkezelés jeles képviselőjével