Gyökérkezelés a XXI. században? A neve: mikroszkópos gyökérkezelés

A gyökérkezelés, mint eljárás mindig is neuralgikus pont volt a fogászatban. De mi volt ennek az oka? Erre elég egyszerű a magyarázat. A gyökérkezelés, mint a fogmegtartás eszköze sajnos sok esetben fájdalmas beavatkozás volt. 

Gyökérkezelés régen

A régebbi korok – írjunk nyugodtan XX. századot – sajnos nem adtak arra lehetőséget nekünk, hogy választhassunk a gyökérkezelési módszerekből, ha erre a beavatkozásra került sor. Volt a régi gyakorlat, érzéstelenítés után a fog feltárása és tisztítása. Mindezt természetesen manuálisan, jobb esetben a fogorvos rutinjának köszönhetően fájdalom nélkül. Természetesen készült akkor is röntgen (CT még nem volt), de az azon látható kép sajnos nem volt elég részletes, és bizony előfordult, hogy a gyökércsatorna pontos helyzetét, egy elágazást, vagy annak hosszát nem tudta jól felmérni az orvos. Ha szerencsések voltunk, akkor sikeres volt a kezelés, de előfordulhatott a másik opció is. A gyökércsatornában maradhattak baktériumok, így a gyógyulási folyamat sajnos nem lett teljes. Ennek a következménye aztán újabb gyökérkezelés, vagy adott esetben a fog elvesztése volt.

Mi változott a gyökérkezelés gyakorlatában?

Amellett a tény mellett nem sétálhatunk el, hogy a diagnosztika fejlődése, tehát a röntgent felváltó CBCT felvétel elterjedése azt a lehetőséget biztosítja, hogy sokkal pontosabban jósolható ma már a kezelési folyamat. Az egyik legfontosabb változás pedig kétségtelenül az, hogy megjelent itt is a mikroszkóp a kezelés során, mely lehetővé teszi azt, hogy a fogorvos sokkal részletesebb, pontosabb képet lásson munka közben.


Természetesen az anyagok, gyógyszerek is sokat fejlődtek és fejlődnek a mai napig. 

Fontos újítás: a kofferdam izolálásról

Nemcsak a CBCT felvételt és a mikroszkópot kell azonban megemlítenünk. Ez a meglehetősen érdekes nevű technológia, azaz a kofferdam izolálás kivételes hatékonyságot tesz lehetővé a gyökérkezelés során. Miről is van szó? Ebben a folyamatban a lehető leghatékonyabb fertőtlenítő szereket alkalmazzák, valamint az izoláció miatt a nyálból nem tud visszafertőződni a foggyökér. Nem tűnhet ez olyan nagy dolognak és valóban nem is az, de mindenképpen fontos tény, hogy az izoláció már önmagában is lehet a záloga annak, hogy a gyökérkezelés sikeres lesz-e vagy sem. Ha el akarjuk képzelni magát a folyamatot, akkor egy kis gumilepedőre gondoljunk, mely teljesen lefedi a szájüreget – kizárólag csak az a fog látszódik ki, amelyiken a beavatkozás történik. Így valósulhat meg az, hogy teljesen nyálmentes legyen a fog.

Csúcsdiagnosztika, mikroszkóp és izolálás – teljes lesz a siker?

A fentiekben kifejtett vívmányok, újítások mind egy cél érdekében születtek meg: azért, hogy a gyökérkezelés a lehető legkevésbé legyen rizikós. Gyakorlati olvasatban tehát a foggyökerek minél alaposabb felmérése, kezelése a cél. Az esetek legnagyobb részében ez kifogástalanul működik is a mikroszkópos gyökérkezelés gyakorlatában. Azokban az elenyésző példákban, amikor még ezekkel a technikákkal sem lehet teljesen előre kiszámítható módon végezni egy gyökértöméssel olyan anatómiai sajátosságokkal áll szemben az orvos, amelyekre nem lehet felkészülni. Nagyon fontos azonban kihangsúlyoznunk, a mikroszkópos gyökérkezelés a lehető legminimálisabb rizikót jelenti, egy minimál invazív beavatkozás.

Fontos azonban azzal is tisztában lennünk, hogy az orvos tudása, gyakorlati tapasztalata lesz még az a plusz tényező, mely a gyökérkezelést teljes sikerre viszi. Az emberi tényező – amin mindig olyan sok múlik.

Így van ez a mi klinikánkon. Ismerje meg kiváló orvosainkat, és ne aggódjon a gyökérkezelés miatt!

Előzze meg a problémát, ellenőriztesse rendszeresen fogait, kérjen időpontot munkatársunktól!


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

3D CBCT – és a biztonságos fogászat

Digitalizáció a fogorvoslásban - beszélgetés dr. Jeney Judit fogorvossal a mikroszkópos gyökérkezelés jeles képviselőjével